- Ezúttal okosabb voltam… világos volt, hogy nem én vagyok a DzsonRambó… csak egy kört… azt is óvatosan… de tudod mit, ha csak egy fél megy, jelenlegi fizikumom viszonylatában az sem olyan rossz… Ezzel a mentalitással vágtam bele életem legfontosabb kilométerébe. Bevallom, nem emlékszem, sikerült-e…

Petrával a parkban sétálgattunk egy csodaszép tavaszi délután. Az öreg isten tudja már, miben törtük épp a fejünket, de ha emlékeim pontosak, valami súlyos, mélyen szántó beszélgetésben voltunk. Valószínűleg ugyanazt a lemezt raktuk fel, mint korábban minden ilyen alkalommal: …Hogy lehet innen…

 Jártam én már konditerembe korábban, csak épp edzésnek nem lehetett nevezni azt, amit csináltam ott. A bennem szunnyadó erő hirtelen felszínre törése megrészegített, nem tudtam kezelni, így szükségszerűen megnyomorítottam magam vele… Tizenöt éves voltam, mikor egy testnevelésórán beszabadultam az…

 Farkas Bálint vagyok, fekete öves arcművész, szájkarate-mester. Illetve még az sem, hiszen az erő puszta színlelésében is kudarcot vallottam. Sokáig azt hittem, megúszom, pedig éveken át gyűltek a fejem fölött a fekete fellegek. Ha hamarabb tudtam volna őszintén kimondani ezt a mondatot, most…

- Mégis ki a franc vagyok én és miért kezdek itt összehordani mindenféle marhaságot? – merülhet fel benned a kérdés, miután óvatlanul (de nagyon helyesen) idekattintottál.  Nos, az első kérdésre egyszerű a válasz: egy harmincas, kissé inkompetens fickó vagyok, aki edzeni kezdett… sokadjára… de…